Szociális cirkusz: bohóckodás, ami segíthet

2017.06.09. 10:23
Ha egy HR-esnek van kedve hozzá, akkor az olvasónak is sikerülhet. Nem mintha bármi baj lenne a HR-esekkel, de tény: az, hogy valaki szakmákkal szakmázik, és hogy mellette elvégez egy “szociális cirkusz” címmel ellátott képzést, csak akkor tűnik első hallásra validnak, ha viccből mondjuk.

Pedig megtörtént a dolog

Nálunk pont az egyik HR-es cimborából csináltak bohócot (bocs), papírja van róla, segíteni akar. A büfében azt is elmondta, hogy a résztvevők többsége a saját pedagógia munkájában szeretné a felszedett képességeket hasznosítani: például ha az illető speciális ifjúsági csoportokkal foglalkozik – legyenek azok deprimált vagy súlyosan beteg srácok – akkor jó ha van a kezében (fejében) valami plusz eszköz.

“És eleve a légkörteremtésre is nagyon alkalmas. A párommal tervezzük, hogy például nyári táborokba megyünk ki gyerekeket képezni és szórakoztatni. Mert ez tipikusan az a tevékenység, ami sikerélményt ad szinte mindenkinek, ez pedig baromi sokaknak hiányzik – pont ezért akartam felmérni azt is, mint HR-s csapatépítő tevékenységet mennyire lehet használni.”

És mindez nagyon szép, de mégis:

mi a az a ’Szociális cirkuszi módszertan a közoktatásban’ – alapszintű szakemberképzés?

Nos, ahogy az a képzést hirdető szervezet – azaz a Magyar Zsonglőr Egyesület – honlapján is szerepel: “a szociális cirkusz egy keveset hallott, szinte ismeretlen fogalom Magyarországon. Jelentése egyszerűen annyi, hogy a cirkuszi művészetek részvételen alapuló használata eszközként, a társadalmi integráció előmozdítására.

A műfaj alkalmazási területei végtelenül változatosak, erre számos példa van elsősorban Nyugat-Európában, de azon kívül is az öt kontinensen, különböző hátrányos helyzetű célcsoportokkal. Ezek lehetnek menekültek (Jemen), szellemi és/vagy testi fogyatékos gyerekek (Németország, Spanyolország), psziciátriai betegek (Csehország), bevándorlók (Anglia, Olaszország), utcagyerekek (Brazília, Honduras, Románia, Ruanda), börtönben lévők (Olaszország), drogfüggők (Németország), hogy csak a legjellemzőbb példákat említsük.”

A lényeg, hogy a téma szakemberei a.) eleve a cirkuszból érkeztek (zsonglőrök például, akik meglátták, hogy nem lehet vletlen a műfaj mai napig tartó népszerűsége – vagyis NYILVÁN rendelkezik valami összeterelő, egybentartó mechanizmussal; ill. b.)  olyan szociális szakemberek, akik “innovatív módszereket keresve, a cirkuszban találták meg az eszközt, a kívánt változásoknak az előmozdítására.”

Ennél fiatalosabban segíteni talán nem is lehet

Az egyesület – amely azon túl, hogy jófejségből a Heim Pál kórház Gyermek- és Serdülőpszichátriai osztályán is tart cirkuszcsoportokat, még egy raklapnyi egyéb dolgot is csinál – hirdetésében ez szerepelt:

A képzés tartalma:

– alapszintű gyakorlati zsonglőroktatás pedagógiai fókusszal: labdával, diabolóval, tányérral, szalaggal, virágbottal, buzogánnyal
– óratervezés, eszközpark összetétele, kreatív feladatok, játékok, koreográfia építés, szociális cirkusz egyéb jellegzetességei.
Szóval ha bírtad az ördögbotot meg a diabolót, nem csak hippiskedésre használnád a szkilledet, és mások örömére fejlődnél esetleg benne, akkor ezt a képzést neked találták ki.

(forrás: ujnemzedek.hu)

questra Пестюк Чеслав Фанис Джураев Константин Мамчур Станислав Кравцов AGAM Atlantic Global Александр Прочухан Абакумов Андрей