GYIK

A honlap célja az önkéntesség területén a keresleti és kínálati oldal összekapcsolása, azaz hogy az önkénteskedni vágyók könnyen és gyorsan megtalálják a számukra legoptimálisabb lehetőségeket, a fogadó szervezetek kommunikálhassák önkéntes lehetőségeiket. Emellett a honlap folyamatos tájékoztatást nyújt az önkéntesség területét érintő friss információkról, hazai és nemzetközi aktualitásokról.

Téves regisztráció (pl.: fogadó szervezetként kívánt regisztrálni, de véletlenül önkéntesként tette ezt) esetén kérjük keresse a portál adminisztrátorait az onkentes@unp.hu email címen. A tévesen regisztrált profilt ezután töröljük vagy megváltoztatjuk a szerepkörét.

A 2012-ben megalkotott Nemzeti Önkéntes Stratégia meghatározása szerint az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választás és motiváció alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva.

Az önkéntesség tehát sajátos értéket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy olyan tevékenység, amely lehetőséget ad arra, hogy a társadalom tagjai aktív szerepet vállaljanak a közösségekben – ismeretleneken segítve -, mely tevékenység egyidejűleg hasznos a segítségre szorulóknak és az önkéntes tevékenységet végzőknek is.

Az önkéntes tevékenység olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.

Az önkéntes tevékenység a társadalomban meglévő szolidaritás egyik legközvetlenebb kifejezése; a segítő szándék vezérli és motiválja – segítségnyújtás a fogyatékossággal élő embereknek, az időseknek, és mindazoknak, akiknek erre szükségük van.
Az önkéntesség esélyteremtő szerepe kiemelkedő: segít a tapasztalatszerzésben akár egy pályakezdő fiatal, akár egy, a munkaerő-piacra hosszabb távollét után visszatérő kisgyermekes édesanya számára, de úgyszintén hasznos az idősebbeknek is, hogy aktívan töltve hétköznapjaikat megosszák élettapasztalataikat, átadják megszerzett tudásukat a fiataloknak.

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT-ra) való jogosultság megállapításakor – amennyiben a jogosult a törvényben meghatározott feltételt nem tudja másképp teljesíteni – a jogosult által a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél végzett, közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében végzett önkéntes tevékenységet csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény által meghatározott hatósági nyilvántartásába regisztrált szervezetek igazolhatnak. Az igazolás adattartalma is előírt.
Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében önkéntest fogadó szervezetek számára – az esetleges visszaéléseket elkerülendő – kötelező a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározott hatósági regisztráció. A nyilvántartásba regisztrált szervezetek között ITT kereshet.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelően az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, amelyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kellett megkövetelni.
Az iskolai közösségi szolgálatról további információkat talál a Közösségi Szolgálat Portálon.

Nem. Az iskolai közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 2013-ban volt a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata. Az új szabályozás elhatárolta a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmától az iskolai közösségi szolgálat fogalmát. Az iskolai közösségi szolgálat az önkéntes tevékenység „előszobája” lehet.

A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. A közösségi szolgálat bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, ezért szerepét nem szabad alábecsülni. A diák iskolai közösségi szolgálat során szerzett „jó” tapasztalatai, viszont megteremtik a lehetőségét annak, hogy akár közvetlenül az 50 órás kötelező szolgálat után, vagy később, az ifjú-, felnőttkori életében, belső motivációjától vezérelve, szabadon, önkéntes tevékenységekhez kapcsolódjék. Amennyiben ez megvalósul, az iskolai közösségi szolgálat elérte és megvalósította a pedagógiai célját.

A Magyar Kormány a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozattal 2012 márciusában fogadta el hazánk Nemzeti Önkéntes Stratégiáját, amely 2020-ig határozza meg az önkéntességhez kapcsolódóan a kormányzati intézkedések sorát.
A Nemzeti Önkéntes Stratégia intézkedéseinek célja, hogy az önkéntesség a társadalmi tudat aktív, élő része legyen, a benne foglalt célkitűzések megvalósulásával előmozdítsa az önkéntesség kultúrájának minél szélesebb körben történő elterjedését, erősítse a társadalmi felelősségtudatot és az összetartozás tényleges megvalósulását.

Az önkéntességnek nagyon sok formája van: a legapróbb, önként és érdek nélkül nyújtott segítségtől, a szervezett önkéntes akción történő részvételig, a szakmai tapasztalatszerzés céljából önként, nem a pénzügyi haszonszerzés céljából, hosszabb időn keresztül végzett tevékenység is lehet önkéntes tevékenység. Magyarországon jogszabályi szinten a közérdekű önkéntes tevékenység került szabályozásra (a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. tv.) annak érdekében, hogy az önkéntesség a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban váljon mozgósíthatóvá.

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a következőképp határozta meg kik lehetnek fogadóintézmények:

„3. § (1) Fogadó szervezet lehet

  1. a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
  2. b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
  3. c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
  4. d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
  5. e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
  6. f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
  7. fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
  8. fb) egészségügyi szolgáltató,
  9. fc) köznevelési intézmény,
  10. fd) felsőoktatási intézmény,
  11. fe) muzeális intézmény,
  12. ff) nyilvános könyvtár,
  13. fg) közlevéltár,
  14. fh) nyilvános magánlevéltár,
  15. fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];
  16. g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.”

A közérdekű önkéntes foglalkoztatása révén járó kedvezmények igénybe vételéhez a fogadó szervezet a családpolitikáért felelős miniszternek köteles bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti honlapon (a továbbiakban: Civil Információs Portál), valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. melléklet határozza meg. A bejelentés meg kell, hogy előzze a foglalkoztatást kivéve, ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség. Ilyenkor a bejelentési kötelezettségnek a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül kell eleget tenni. Az 1. melléklet 1-3. pontja szerinti adatokban bekövetkező változást az azt követő tizenöt napon belül kell bejelenteni. Tehát az első lépés a bejelentési lap kitöltése. A fogadó szervezet a későbbiekben azt is köteles jelezni, ha a bejelentkezési lapon feltüntetett adatok megváltoztak.

A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. § (3) bekezdése tartalmazza. Ezek a következők:

  • helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát,
  • nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát,
  • civil szervezet, közalapítvány vagy közhasznú szervezet esetén a fogadó szervezet hatályos létesítő okiratának másolatát,
  • nem költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár, közlevéltár és nyilvános magánlevéltár esetén az alapító okirat másolatát,

nem költségvetési szervként működő közművelődési intézmény esetén a létesítő okirat másolatát vagy a közművelődési megállapodás másolatát. Az adatlapot és a szükséges mellékleteket a következő címre szükséges eljuttatni: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály sk, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Telefon: 36-1-795-5265 - fax: 36-1-795-0675

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT-ra) való jogosultság megállapításakor – amennyiben a jogosult a törvényben meghatározott feltételt nem tudja másképp teljesíteni – a jogosult által a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél végzett, közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében végzett önkéntes tevékenységet csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény által meghatározott hatósági nyilvántartásába regisztrált szervezetek igazolhatnak. Az igazolás adattartalma is előírt.
Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében önkéntest fogadó szervezetek számára – az esetleges visszaéléseket elkerülendő – kötelező a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározott hatósági regisztráció. A nyilvántartásba regisztrált szervezetek között ITT kereshet.

Az Új Nemzedék Központ közösségi tereibenműködő önkéntes információs pontok kortárssegítő, illetve egyéb közösségek létrejöttének bölcsője, és a későbbiekben befogadója az általuk megálmodott programoknak, s az ezen csoportokhoz kapcsolódó önkéntesek és szakemberek állandó találkozási pontja, ötletelő helye.

Önkéntes programokban szervezőként más önkéntesek összefogásával, koordinálásával foglalkozik.

A képzésekről jelen honlap Képzések menüpontja alatt lehet többet megtudni.