"Megerősítés volt, hogy jó irányba haladunk."

2019. 05. 13.

A Szurikáta Alapítvány a diabétesz széleskörűbb megismertetése miatt jött létre. A kezdeti és mindennapi nehézségek legyőzése után a kemény munka nem maradt elismerés nélkül. Kocsisné Gál Csilla, a program és az alapítvány megálmodója 2018-ban kiérdemelte a Pro Voluntarius díjat.

Hogyan jött létre az alapítvány?

A kislányomat óvodás korában 1-es típusú diabétesszel diagnosztizálták, és mint szülő, olyan problémákkal szembesültem, amire úgy gondoltam, minél hamarabb megoldást kell találni. Már rögtön a kórházi ágy mellett fölmerült bennem, hogy az 1-es típusú diabétesz felismerését és a szülők segítését jó lenne megtámogatni egy alapítvánnyal. Hiszen amikor nehézségekbe ütköztünk – például az óvodai ellátásban –, a gyakorlatban is szembesültem vele, hogy a pedagógusok és úgy általában az emberek milyen keveset tudnak az 1-es típusú diabéteszről. Megijeszti őket ez a betegség, holott a gyerekek ellátása könnyen megtanulható, és napi szinten megoldható mind az óvodákban mind pedig az iskolákban, ha van olyan felnőtt, aki tájékozott a témában.

Honnan jött a Szurikáta név?

Egy pici játék van az elnevezésben, mert a nevében ott van a „szuri”. Aki tudja, hogy mit jelent az 1-es típusú diabétesz, az tudja, hogy ez egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy elfogy az inzulin termelésük a betegeknek, és a diagnózis után azonnal inzulinkezelésben kell részesülniük, amit a gyerekek „szurinak” neveznek. De hogy ne legyen annyira ijesztő, és hogy a gyerekekhez is közelebb lehessen hozni, belesimult a szurikáta nevébe, ami egy közösségben élő, nagyon kedves állat.

Mekkora mérföldkőnek számít a Pro Voluntarius díj az ön számára?

A Pro Voluntarius díj számomra egy nagyon jól eső elismerés és megerősítés volt, hogy jó irányba haladunk.

Kocsisné Gál Csilla,
a Szurikáta Alapítvány vezetője

Mekkora szerepet kap az önkéntesség a napi működésük során?

A Szurikáta Alapítvány tevékenysége az önkéntességen alapul. A diabtanoda során a pedagógusok felkészítését önkéntesen vállalják a gyerekdiabetológusok, a dietetikusok és a diabéteszes főnővér is. Rendezvényeinken az érintett szülők szintén önkéntesként vannak a segítségünkre, mint ahogy az orvostanhallgatóink is, akikkel foglalkozásokat tartunk a diabéteszes gyerekek iskoláiban, óvodáiban.

Ezek szerint az önkéntesek tartják a foglalkozásokat is?

Így van. A foglalkozások megtartásához elsősorban orvostanhallgatókat, dietetikus hallgatókat kértünk fel, hogy önkéntes munkaként vegyenek részt a foglalkozások megtartásában. Ez kölcsönösen jó, mert így ők is sokat tanulhatnak a gyermekkori diabéteszről, ami egy speciális tudást igényel. A képzésük során megtanulják az 1-es típusú diabétesz jellemzőit, az étkezési előírásokat, hogy utána majd el tudják mondani mindezt a gyerekeknek is. Mindig egy hatodéves orvostanhallgató vezeti a csapatot, mivel ő a legtapasztaltabb.

Kiknek és miért érdemes önökhöz csatlakoznia, ha önkénteskedni szeretnének?

Leginkább gyermekorvosnak készülő hallgatók jönnek hozzánk, de nagyon várjuk a már említett orvostanhallgatókat, sőt, most már a dietetikus hallgatókat is, hogy a foglalkozásaink során minél több gyerekhez el tudjunk jutni, és minél komplexebb segítséget tudjunk nyújtani. A résztvevők itt egy olyan intenzív kapcsolatba kerülnek a gyerekekkel, ahol megtanulják hogyan lehet elmagyarázni olyan bonyolult dolgokat, mint a diabétesz, a hasnyálmirigy működése, vagy éppen az inzulin szerepe. Úgy, hogy a lényeg ne sérüljön, de a gyerekek is könnyedén megértsék. Megtanulják, hogy hogyan kell szólni, hogyan kell a figyelmet magukra irányítani, s ezt egy ilyen foglalkozás során sokat gyakorolhatják.

Örülünk minden olyan embernek, aki úgy gondolja, hogy szívesen tenne valamit a diabéteszes gyerekekért. Lehet ő bármilyen szakterület képviselője, biztosan fogunk számára olyan feladatot találni, amiben kiteljesedhet.